Az előzetes nevezések lezárása, majd az átsorolások után kialakul az egyes kategóriák mezőnye, megtudjuk, hogy melyik kategóriában hányan indulnak. Amennyiben egy kategóriában csak egy klubból vannak versenyzők, a csapatvezető kérheti a kategória visszavonását. Ha ez nem történik meg, illetve több klubból is vannak versenyzők a kategóriában, akkor azt megrendezzük. A lebonyolítás így néz ki a kategória létszámának függvényében:
1. Egy fős kategória: a versenyzőnek ugyanúgy meg kell felelnie a nevezési feltételeknek (nem, életkor, súly), mint a többi kategóriában, ezt tehát nála is ellenőrizzük. A hívásakor pástra kell lépnie. A vezetőbíró felemeli a karját, kihirdeti győztesnek, ő az I. helyezett és az eredménye hivatalosan adminisztrálásra kerül.
2. Két fős kategória: egy mérkőzés van, a győztes lesz az I. helyezett, a vesztes a II. helyezett.
Sem az egy fős kategóriában, sem a két fős kategóriában nem lehet G4 rangsorpontot szerezni, mert a rangsorponthoz két győzelem szükséges a kategóriában.
3. Három fős kategória: körmérkőzés van, mindenki meg mindenkivel. Körbeverés esetén a megnézzük, ki hogyan győzött. A kopogtatásos győzelem többet ér, mint a pontszámos győzelem. Ha ketten vannak azonos helyzetben, akkor aki a kettőjük mérkőzésén győzött, az végez előrébb. Ha nincs körbeverés, akkor a két győzelmes versenyző az I., az egyszer győztes a II. helyezett és a kétszer vesztett a III. helyezett.
Három fős kategóriában legfeljebb az I. helyezett kaphat G4 rangsorpontot.
4. Három főnél nagyobb kategóriákban már szerepe van az irányított sorsolásnak. Az irányított sorsolás azt jelenti, hogy véletlenszerűen sorsol a számítógépes program. Azokat a sorsolásokat eldobja, ahol az első mérkőzéseken egy klubba tartozók kerülnek egymással szembe. Ha az eldobott sorsolások száma eléri a határszámot, akkor a program mindenképpen a következő sorsolás alapján képezi a kezdő párokat.
5. Négy fős kategória: Két párt sorsol a program a két kezdő mérkőzésbe. A győztesek jutnak a döntőbe, a vesztesek a bronzmérkőzésbe. A döntő győztese az I. helyezett, a vesztese a II. helyezett. A bronzmérkőzés győztese a III. helyezett, a vesztese a IV. helyezett.
A G4 Liga versenyeken a lebonyolítási rendszerünkben csak egy III. helyezett van. A Global Grappling Open verseny az egyetlen, ahol két III. helyezett van. A G4 Liga versenyeken a III. helyezést eldöntő mérkőzést hívjuk bronzmérkőzésnek.
Négy fős kategóriában csak az I. helyezett kap rangsorpontot. Aki a rangsorlistában jól akar helyezkedni, abban érdekelt, hogy nagyobb létszámú legyen a kategóriája.
5. Négy főnél nagyobb kategóriában már van értelme a két ágról és a visszamérkőzésekről beszélni. Ezeknek a fogalmaknak a megértéséhez nézzük meg a négy fős kategória lebonyolítási sémáját és megpróbáljuk ezeket a fogalmakat becsempészni.
Láthatjuk , hogy az említett két párt a két oldalra tettük, ez a két ág. Mind a két ágon egy mérkőzés van. Bal oldali ágon a résztvevők a 01., 02. jelölésű versenyzők, a jobb oldali ágon a 03., 04. jelölésű versenyzők. A bal oldali mérkőzés az első mérkőzés (ezt jelzi az összekötésnél lévő + jel előtt az 1.), a jobb oldali a második mérkőzés (a + jel után látjuk a 2.-t). A győztesek (01.gy. és 02.gy.) kerülnek a döntőbe, amely a 4. mérkőzés lesz, mert előtte lejátsszuk a bronzmérkőzést, ahova a vesztesek (01.v. és 02.v.) kerülnek. A döntőben dől el az I. és II. helyezés (lásd a Döntő alatt az I., II.), a bronzmérkőzésen pedig a III. és a IV. helyezés. A négy fős csoportban egyetlen visszamérkőzés sem történt, hiszen mindkét ágon csak egyetlen vesztes volt. Ök lettek a bronzmérkőzés résztvevői. Az ágak győztesei pedig a döntő résztvevői lettek. Ezekkel a fogalmakkal már érthető lesz a visszamérkőzéses rendszerünk definíciója.
6. Visszamérkőzéses rendszerünk: A két ágon az ág győztesei jutnak a döntőbe. Az általuk legyőzött versenyzők a részvevői a visszamérkőzéseknek. Ezért a visszamérkőzéseket csak azután lehet megrendezni, amikor az ág győztese már meg van. A visszamérkőzések egy ágon belül zajlanak, a visszamérkőzések ágankénti győztesei lesznek a résztvevői a bronzmérkőzésnek. Egy ágon belül az első visszamérkőzés az ág győztese által először és másodszor (ha van) legyőzött versenyző között zajlik. A győztes pedig mérkőzik a következő legyőzött versenyzővel, amíg van ilyen. Az utolsó visszamérkőzés győztese kerül azon az ágon a bronzmérkőzésbe.
Látható, hogy minél tovább jutott valaki, azaz minél később esett ki (kapott ki az ág győztesétől), annál később száll be a visszamérkőzésbe. Aki legelsőnek kapott ki az ág győztesétől (01. jelzésű versenyző) minden később legyőzöttet meg kell vernie ahhoz, hogy a bronzmérkőzésbe bejuthasson. Aki utolsónak kapott ki (04. jelzésű versenyző), annak csak egy visszamérkőzésen kell részt vennie.
A pénzdíjas Open versenyünkön nem játsszuk le a bronzmérkőzést, mindkét ágon a visszamérkőzések győztese bronzérmet kap. Ez az ún. két bronzérmes rendszer.
7. Öt és hat fős kategória: Itt már lehet visszamérkőzés. Ha az ág győztesének bemérkőznie kellett a legjobb négy közé, akkor lesz visszamérkőzés.
A visszamérkőzés opcionális jellegét mutatja, hogy a visszamérkőzés egyik résztvevőjét . . . . . pontok vezetik fel. Amennyiben a jobb oldali ágról a 01. vagy a 02 jelzésű versenyző jut a döntőbe, akkor lesz visszamérkőzés, ha a 05. jelzésű, akkor nem lesz.
A mérkőzések sorszáma mutatja a sorrendet. Legutoljára a döntőt rendezzük meg, az a 8. mérkőzés. Az első két mérkőzés a két bemérkőzés a legjobb négy közé. A második két mérkőzés a négy közötti elődöntők. A harmadik két mérkőzés a visszamérkőzések (opcionálisak). A hetedik a bronzmérkőzés, a nyolcadik pedig a döntő.
8. Hét és nyolc fős kategória: Mivel itt az egyik majd a másik ág is teljes, itt már biztos, hogy lesz visszamérkőzés.
9. 9-16 fős kategória: Itt belép egy újabb szint, ami azt jelenti, hogy maga a verseny áganként három fordulós a visszamérkőzések pedig áganként két fordulósak (két visszamérkőzés áganként).